– H�nyszor �lvezt�k a k�z�s �sz�sokat a Dun�n�l �s a Balatonn�l! – mes�li Bogn�r Veronika, a Julius (Nike’s angol cocker sp�niel kennel tulajdonosa. – A kuty�nk v�rbeli v�zivad�sz volt. Nagy betegs�g�b�l kigy�gy�tv�n, teljes sz�vvel kuty�s lettem, �s a csapat is csak egyre n�vekedett. Rendszeresen kij�rtunk a Haj�gy�ri-szigetre, az �rky B�la b�csi vezette sp�niel-foglalkoz�sokra, ahol megtanulhattuk, hogy kell kuty�inkat engedelmess�gre tan�tani, majd a vad�szat rejtelmeibe bevezetni. Mert els�sorban a gazdival van a gond, �s csak ut�na a kuty�val. Egyik sp�nielem hathetesen lelkesen apport�rozott, t�zhetesen be�szott a Dun�ba a bedobott fadarab�rt. Majd amikor h�rom h�naposan v�gigment a sz�rnyas vonszal�kon �s sz�j�ban a galambbal t�rt vissza, le�rhatatlan volt az �r�m�m.

Csod�latos dolog valamit k�z�sen csin�lni kuty�nkkal. A „terepnek” k�l�nben is hangulata van. F�ldutakon �rkez�nk. Am�g a t�bbiekre v�runk, r�vid s�t�val, besz�lget�ssel t�ltj�k az id�t. Majd indul a terepmunka. A kuty�k k�l�nb�z�ek, mindegyiknek m�s az er�ss�ge. A csod�latos az, ha b�rmi is a feladat, a kuty�m eredm�nyesen dolgozik. A bokros, boz�tos, �ltal�ban a magas, sûrû n�v�nyzetû, �n. fedett terepen tudja igaz�n megmutatni a cocker sp�niel, hogy milyen kitûn� �rz�ke van a vad�sz�shoz, a vadfelver�shez �s a l�tt vad felkutat�s�hoz �s elhoz�s�hoz. A cocker sp�niel sz�vvel-l�lekkel munkakutya, els�sorban sz�rnyas vad felver�s�re �s elhoz�s�ra haszn�lj�k. Eltûnik a boz�tosban, a n�dasban, csak a recseg�st vagy a suhog�st lehet hallani, itt-ott el�villan, majd egyszerre csak elindul visszafel� �s sz�j�ban a zs�km�ny, melyet a gazd�j�hoz �rve �tad annak. A v�rakoz�s izgalma az, amit szeretek, az �r�m�t, amikor j�l teljes�t a kuty�m. A ny�lt terepen t�rt�n� keres�sn�l, csap�z�sn�l, melyre a sp�nielnek kitûn� hajlama van, pontosan nyomon lehet k�vetni a kutya munk�j�t, ahogy orr�t fel sem emelve a talajr�l keres, ha elhagyja a csap�t, gyors mozdulattal korrig�l, majd sikeresen megtal�lja a vadat, �s fej�t-fark�t felvetve, szinte mosolyogva hozza vezet�j�nek. Az elhoz�s �r�met okoz a kuty�nak �s vezet�j�nek is. Sok sz�p pillanatot �rtem meg kuty�immal, s�t t�l�k sz�rmaz� k�ly�kkel is, akit gazd�i mindenre megtan�tottak, amit egy sp�nielnek tudnia kell.

Valahogy, valamikor h�tt�rbe szorult a cocker sp�niel vad�szkutya mivolta, �s elegend�nek tûnik, hogy epeked� szemeit a d�v�nyon elny�lva a gazdira emeli. Pedig mindkett� egy�tt is mûk�dik! A cocker sp�niel lehet sz�p, a csal�d kedvence, �s ugyanakkor j� vad�sz is. Hogy milyen lesz a sz�re, hogy beleragad a bog�ncs? H�t igen, val�ban beleragad �s csak hossz� �r�k komoly munk�j�val lehet elt�vol�tani. De nem mondhatom a kuty�mnak, hogy ne menjen, mert neh�z kiszedni a bund�j�b�l a bog�ncsot, ha �t h�vja az �szt�ne. Mert � akkor boldog, ha mehet, �n pedig ett�l leszek boldog. Tudom�som szerint m�s orsz�gokban is hangzottak el sp�nieles f�rumokon olyan t�rekv�sek, hogy vissza kellene ford�tani ezt a ma zajl� folyamatot, mert a sp�niel azt az �rt�k�t vesz�ti el, amire tulajdonk�ppen teremt�d�tt. A standard 1986-os verzi�ja is a munkakutya jelleget er�s�ti. Persze a sp�niel els�sorban csal�di kedvenc �s lak�skutya, de mi�rt �lj�k ki kuty�nkb�l azt, ami a leg�rt�kesebb benne: a vad�sz�szt�nt. H�la istennek akadnak, ha kis sz�mban is, angol cocker sp�nielek Magyarorsz�gon, akik nemcsak sz�pek, de teljes�t�k�pess�g�ket is bizony�tj�k. Ez fontos szempont a teny�szt�sben.

Az angol cocker sp�niel hihetetlen�l temperamentumos, �s ha nincs lehet�s�ge mozg�sig�nye levezet�s�re, szesz�lyess� �s harap�ss� v�lik. Hagyjuk illetve seg�ts�k, hogy �gy �ljen, ahogy a term�szete megk�veteli. Bizony�ra nem mindenkinek van lehet�s�ge, vagy ak�r ideje, hogy vad�szvizsg�ra k�sz�tse fel kedvenc�t, de apport�rozzon vele, el�g hozz� egy labda, nem musz�j vaddal. Vigye v�zhez, hagyja a term�szete szerint �lni, tegye boldogg�. Kedvence hasznosnak fogja �rezni mag�t �s boldog kutyak�nt �li �let�t. �n akkor vagyok boldog, ha a kuty�imat is �r�lni l�tom.